Digitális Bölcsészet Tanszék – Eötvös Loránd Tudományegyetem
Babits Mihály
A második ének
Keletkezés ideje
unknown
Felvonás
4
Jelenet
0
Megszólalás
605
Mondat/Sor
1552
Szó
8236
ELSŐ RÉSZ
Az aranyszőrű kecskék
(Magas part a Balaton mellett, kilátással.)
A KIRÁLYI CSŐSZ
Pista öcsém, hejhó! ördög egye májad:
megin' így elkószálsz? Hova lett a nyájad?
A PÁSZTOR
Lenn késik az aljban.
A CSŐSZ
Csípjen meg a kánya:
híjjá lesz a juhnak.
A PÁSZTOR
Bánja aki bánja.
A CSŐSZ
De nem addig, öcskös, ne beszélj így, héka,
míg garasod nincsen, legalább egy véka.
Bánja aki bánja? Bánja majd a gazda.
Az ilyen rossz szógát szóval se marasztja.
Fel is út, le is út, kiadja a béred:
barna bugyor, kis pénz, mehetsz, ahol éred.
PÁSZTOR
Nem szorulok pénzre.
A CSŐSZ
Nem ám a Krisztussát!
Az utolsó bakter is kéri a jussát.
Krisztus koporsóját sem őrizik ingyen.
Esz a fene téged — nincs ki nálad minden.
Nincs rendben a szénád; kutya van a kertbe:
bolygsz szerte bolondul, mint az Orbán lelke.
Egy kerékkel több van, vagy kevesebb esmég.
No csak veszne eggy el, az ugyan jól esnék!
Az eszed csáléra, míg a lábad hajszra
tátogatsz a holdra, mint valami sajtra.
Mit lesel? Az angyalt? Vagy a sült galambot?
A PÁSZTOR
Csak nézem a felhőt és nézem a dombot,
a Balaton habját, a lobogó lombot,
és hallgatom szólni a lomha kolompot.
Ugar az én lelkem, hol nem terem élet,
bús legelő, melyen legel a nyáj mételyt:
télen, ha a rossz szél sűrű havat szűr szét
s pelyhekből a földnek szövi prémes szűrét,
s búsul a rab bárány a borús karámban:
a lelkemet látom ebben a bárányban.
Legjobban szeretnék...
(Ezalatt jön Meseország királyának kísérete, az egész udvar; hölgyek, férfiak vegyest. Mintegy sétálnak a gyönyörű időben; gyalog jönnek, a kocsikat hátrahagyták. Egyenkint buknak elő a part megöl.)
ELSŐ UDVARONC
(előbukik):
Egy regényes pásztor!
A PÁSZTOR
...elmenni világgá a holdújuláskor,
a világ végére, Óperenciára,
vagy el a törökre, vagy a franciára...
A GENERÁLIS
Derék fiú mégis!
A PÁSZTOR
Vagy nem, sehova már:
meghalni szeretnék!
(Lassan feljön a dombra a nyáj, szamár, kos, birkák, kecskék, hátrább komondor.)
EGY UDVARHÖLGY
Ni, egy szamár!
A CSŐSZ
(a pásztorhoz)
Szamár!
Mondanék valamit — csípje meg a kánya —
de tudom...
MÁSIK UDVARHÖLGY
Ni egy kos!
A CSŐSZ
... nem nézel a lányra:
lány nélkül is meg van az eszed zavarva.
AZ UDVARHÖLGY
Csengő van a nyakán, és görbe a szarva.
A CSŐSZ
Adj Isten jó napot!
A GENERÁLIS
Fogadj Isten, öreg!
AZ UDVARONC
(kezdve)
Nincs a szerelemnek...
A GENERÁLIS
(a csőszhöz)
Hogy ityeg a fityeg?
AZ UDVARONC
Nincs a szerelemnek határozott tárgya
ide-oda röppen — a semmibe — vágya.
A fiatal szívnek nem kell a valóság
csiklandják az orrát gulisztáni rózsák,
Szerelmes a fiú, de nem tudja, kibe.
ELSŐ UDVARHÖLGY
Ni virág!
A CSŐSZ
Tán biz a mennydörgős mennykübe!
Hogyha szerelmes vagy, csókold meg a Pannát.
AZ UDVARHÖLGY
Rezedát... gólyahírt... zsályát... majorannát...
A BOJTÁR
(magába morogva):
Kóbászfű, az annyát!
A CSŐSZ
(a bojtárhoz)
Te számold a nyájat!
EGY HÖLGY
De szép a Balaton!
MÁSIK HÖLGY
Juj! az ökörnyálat!...
A BOJTÁR
(a nyájat olvasva):
Egy, kettő, három, négy...
MÁSIK BOJTÁR
Ahun hajt a Bodri!
EGY UDVARONC
Hát Tihany merre van?
MÁSIK UDVARONC
Tiszta idő!
A GENERÁLIS
Ott ni!
UDVARHÖLGY
Milyen édes, selymes, hosszúszőrű juhok
és kecskék!
A BOJTÁR
Húsz, húszon...
MÁSIK UDVARHÖLGY
Hallga, a nád suhog!
A GENERÁLIS
(halkan az udvaronchoz):
Erre ment a felség?
UDVARONC
Nem erre ment; mégsem...
FIATAL UDVARHÖLGY
A szememmel láttam.
UDVARONC
Óh az a nagy kék szem!
Boldog akit meglát.
FIATAL UDVARHÖLGY
Ügy boldog a király.
EGY MÁSIK UDVARONC
Ily messze se ment még, amióta kijár.
A GENERÁLIS
Mily különös ötlet... így egyedül járni.
UDVARONC
Mennyi felelősség!
MÁSIK UDVARONC
Történjen akármi...
HARMADIK
Mi vagyunk hibásak.
ELSŐ UDVARONC
Tán kérdeni kéne.
öreg!...
LÁNYOK
(jönnek énekelve)
Járt utánam hét falu legénye.
A LEGELSŐ UDVARONC
Ilyesmi sem eshet, csak Meseországban.
MÁSIK UDVARONC
Nem ügyeltél erre egy öreget — zsákban?
A CSŐSZ
Zsákban?
A GENERÁLIS
Zsákruhában.
A BOJTÁR
(befejezve az olvasást)
Híjjá van a nyájnak!
A GENERÁLIS
De olyan az arca, akár a királynak.
A CSŐSZ
A királynak? Akkor tán a királyt lássam?
Láttam, nem is egyszer, követem alássan,
jól ismerem én őfelsége személyét,
szolgáltam inasként királyi szeszélyét.
Azután vén lettem, s ki falun születtem
a király csőszinek ide kéredzkedtem
a falun meghalni, a Balaton mellett
hol a kedves birkám legelőször ellett,
ahol legelőször vigyáztam a nyájra,
mielőtt vigyázni vittek a királyra.
Mostan, hogy a felség idejött, mint mondják
betegült lányának viselni a gondját
hogy a láthatatlan balzsam, amit Isten
szent keze kevert el levegőben, vízben,
gyógyítsa szegénykét, sokszor...
A BOJTÁR
Pali bácsi!
A CSŐSZ
...látom, amint erre...
A BOJTÁR
Híjjas a nyáj!
A CSŐSZ
Ácsi!
Sokszor, amint mondom, látom ő felségét...
A BOJTÁR
(a pásztorhoz)
Híjjas a nyáj, Pista!
A PÁSZTOR
Ejh, hagyj vele békét!
A CSŐSZ
Látom, amint méláz csupa zsákruhában
és nézi a földet egyedül magában,
mivel, amint mondják, érti is a mágiát,
netalán lányának leli orvosságját,
naphosszra magában keresi a gyógyírt:
engem, öreg szolgát, néha meg is szólít.
A GENERÁLIS
De ma még nem láttad?
A CSŐSZ
Nem láttam.
UDVARONC
Azonban
mehetünk.
ASSZONYOK
(súgva a csőszhöz)
Szóljék kend.
MÁSOK
(éppúgy)
Mondja neki.
A CSŐSZ
Mondjam?
A GENERÁLIS
Mi itt, önök arra —
A CSŐSZ
Kegyelmes uraság
engedd meg egy vén fej együgyű mondását,
de tudni szeretné férfi, gyerek, asszony,
hogy érzi magát a felséges kisasszony?
A GENERÁLIS
Nem beteg az épen.
UDVARONC
Csak ideges, gyenge.
MÁSIK
És bú a világtól.
HARMADIK
Kit se bocsát szembe.
UDVARMESTERNŐ
Semmi etikétnek nem tartja szabályát.
ORVOS
Kincsért sem akarja elhagyni szobáját.
UDVARHÖLGY
Hol a szőnyegekbe léptek belehalnak.
MÁSIK
Nagy kárpitok ontják bársonyuk a falnak.
HARMADIK
Ott ül arany trónon naphosszra magában.
NEGYEDIK
Éjjel hever ébren arany nyoszolyában.
ÖTÖDIK
Kedves papagálya mellette rikácsol.
HATODIK
Fekete ajtóban a gonosz szú ácsol.
PARASZTASSZONYOK
(egymás közt)
Fekete ajtóban ácsol a gonosz szú.
HETEDIK
Hosszú neki a nap, az éjszaka hosszú.
UDVARONC
Nem szól soha szót sem.
MÁSIK
Nem nevet az ajka.
ELSŐ UDVARHÖLGY
Hiába vidítja a komorna, dajka...
A GENERÁLIS
Önök itt, mi arra!
ELSŐ UDVARHÖLGY
(távozás közben)
... a bohóc, a doktor
(mind el)
PARASZTASSZONYOK
(egymás között)
Királynál boldogabb a parasztnép sokszor.
EGYIK
Tán erre jelentett a földindulása.
EGY ÖREG
Háború lesz, véres, akárki meglássa.
A CSŐSZ
Vörös az ég, szél lesz.
AZ ÖREG
Mondtam ugyan régen:
a szakállas csillag járt múltkor az égen.
EGY MÁSIK
Az az Úristennek a mutatóujja.
EGY FIATAL
Hallgasson el ked már, mer az Istók fújja!
AZ ELŐBBI
Hát ki az az Istók?
A FIATAL
Az a kecskepásztor.
AZ ELŐBBI
Hogy én elhallgassak, ha ilyen flótás szól?
Hiszen hét falunak ő volt a csihása,
málészkodni nem volt hét faluba mása,
lányra csak úgy pislog bamba szeme sandán —
Hé! a királylányra gondolsz oly búsan tán?
A PÁSZTOR
Nem a királylányra, — nem lány, se nem asszony
akiért a bánat szivemen szakasszon:
ha a lányra nézek, csak a nótám nézem,
s felejtem az asszonyt, ha a nóta készen.
EGY LEGÉNY
Akkor mire gondolsz?
EGY MÁSIK
Tán a híjjas nyájra?
HARMADIK
(gúnyosan):
Juhaidnak híres, aranyos gyapjára?
A PÁSZTOR
Nem, nem a kecskékre, nem is a birkákra,
hanem a világra... a messze világra...
EGY PARASZT
Jó lesz hazamenni: a falu van messze.
MÁSIK
Gém bömböl a nádban.
ELSŐ
Mindjárt jön az este.
MÁSODIK
Fenn szólnak a tücskök, lenn szólnak a békák.
A PÁSZTOR
S borulnak a földre aranyszögű vékák.
EGY ASSZONY
Mindig ilyen furcsát mond.
MÁSIK
Furcsa a legény
(mind elmennek)
A FIATAL LÁNY
(súgva):
Ha senki se szeret, Istók, szeretlek én. (Elszalad.)
(A csősz és a pásztor ketten maradnak. Alkonyodik.)
A CSŐSZ
Megvan -e kapcádban a hibádzók ára?
A PÁSZTOR
Nincsen.
A CSŐSZ
Micsinálsz hát? Hogy tér meg a kára?
A PÁSZTOR
Sehogy
A CSŐSZ
Akkor mi vár az ilyen szolgára?
A PÁSZTOR
Elmegyek világgá vagy Amerikára.
A CSŐSZ
Ahhoz is ám pénz kell.
A PÁSZTOR
Ej, van nekem pénzem.
A CSŐSZ
Oda nézzen!
Fenn a magas parton most mennek a kecskék
s a fehér bárányok mint gyenge szüzecskék
a hatalmas Estnek csodatemplomába,
hol ezer az ének és ezer a lámpa,
hol a vén diófa szent oszlopot állít
s csodamélyen terjeng a bíborszín kárpit
fejhajtva a sorban ájtatosan...
A KECSKÉK
Mek, mek,
A PÁSZTOR
... egy régi zsolozsmát bólintva mekegnek,
egy régi zsolozsmát, milyet a pap nem tud,
mely egy örök szónál tovább sohasem jut
de azért az Égnek ez kedveszerinti
s aranyával őket kegyesen behinti.
Odanézzen, nézze! aki nem lát, dőre!
Most mind arany, ugy -e? A kecskéknek szőre,
a juhoknak gyapja és szarva a kosnak —-
Nem akarják látni a dőre okossak,
kicsúfolnak érte — de azért én látom:
ez az én vagyonom! ez a királyságom!
mely elvehetetlen és pazarul omlik,
soha el nem vész és soha el nem romlik.
Ott van a szememben, ott van a lelkemben,
minden bánatomban, minden gyönyörömben:
Nekem adta Isten a zápor ezüstjét,
az éjjeli égnek leborított üstjét,
tócsa szivárványát, kapolyák márványát,
a fellegek égen legelő bárányát,
hópihe gyémántját, melyet a szél kerget,
s hogy drága szemekből bányásszam a lelket,
az aranyos csillag enyim a mennybolton:
az egész világot a szememben hordom.
A CSŐSZ
De nem ad a zsidó semmit az ily kincsre.
PÁSZTOR
S oly hely, ahol adnak, e világon nincs -e?
A városig, ahol megbecsülik, értik,
megyek, ha a lábam lekopik is térdig.
Bokorba születtem, árván növekedtem,
és hátra ha nézek, nincs senki mögöttem:
nem is nézek eztán soha többet hátra,
mindenütt hazám lesz a magas menny sátra.
Kell lennie népnek, kellett lenni mindég,
kik aranyra váltják szemeimnek kincsét,
kiknek igazabb pénz juhaimnak szőre,
mint mit a ládában rejteget a dőre.
Aranyon kel itt lenn minden gyönyörűség:
de az én aranyom maga gyönyörűség.
Nincsen arany nélkül e hazában élet:
de az én aranyom maga magas. élet.
Elmegyek a néphez, aki méltó arra,
s kiszórom a kincsem keletre, nyugatra,
és ha lesz jutalmam, világ pénze, jó sok,
akkor is énnékem ők lesznek adósok.
A CSŐSZ
Ejnye, talán bizony bűbájos a flótád?
A PÁSZTOR
Nem, nem is a flótán fújom én a nótát,
összetöröm flótám buta, száraz fáját
(kettétöri)
már régen meguntam hitvány muzsikáját;
nem kell nékem semmi, se flóta, se kóta:
a világ a kótám, én leszek a flóta,
a világ zenéje muzsikál át rajtam,
a világ szavának kapuja lesz ajkam,
nyelvem a világnak lecsapódó hídja,
mely a világ útját szemtől szemig nyitja;
alatta a lelkem gyors csermelye zuhog
s a hídon át járnak aranyszőrű juhok.
S tudja, mik e juhok? Selymes szavak...
A KECSKÉK
(messzebről)
Mek, mek.
A PÁSZTOR
... mik e csermely fölött rigmusra ügetnek
s mert dúsan ég rajtuk a világ dús napja,
mindenik juhomnak színarany a gyapja;
s lélektől-lélekig nem megy a nyáj porén:
viszi a világot aranyszínű szőrén.
Ez ám az én nyájam, akivel vesződöm:
a gazda juhával csöppet sem törődöm,
a magamét hajtom, hizlalva kövérre,
lelkemtől lelkekig, lelkek örömére.
A CSŐSZ
S merre felé indulsz? Hová mégy?
A PÁSZTOR
(csüggedten)
Nem tudom.
A CSŐSZ
Jobbra -e vagy balra? Mely néphez? Mely uton?
A KIRÁLY
(már egy ideje a part mögött félig elrejtve hallgatott)
A királyhoz indul.
A PÁSZTOR
A királyhoz...
A KIRÁLY
Nyomban,
hogy a beteg...
A PÁSZTOR
... lányát...
A KIRÁLY
... vidítsa...
A PÁSZTOR
(megreszketve az örömtől)
... dalomban!
A CSŐSZ
Felséges királyom...
A KIRÁLY
Szegény kis madárkám,
étel-ital nélkül szótalan ül, sárgán.
A PÁSZTOR
Hol a szőnyegekbe léptek belehalnak,
s nagy kárpitok ontják bársonyuk a falnak.
A KIRÁLY
Kedves papagálya mellette rikácsol.
A PÁSZTOR
Fekete ajtóban a gonosz szú ácsol.
A CSŐSZ
Fekete ajtóban ácsol a gonosz szú.
A KIRÁLY
Hosszú neki a nap, az éjszaka hosszú.
A PÁSZTOR
' De ha én eresztem juhaimat szélivel,
rövid neki a nap, rövid lesz az éjjel.
A vén nap, a vén hold, messze kihajítva,
úgy gurul az égen, mint két csodalapda,
amellyel a Nyugat s a Kelet lapdázik.
A KIRÁLY
De ha arany nyájad vidítni hibázik,
előtted a vérpad: készülj a bitóra
mert a halálodnak ütött azon óra.
Ha pedig győzni tudsz a szomorúságon,
a tied a lányom s fele királyságom.
A PÁSZTOR
Csak arra születtem s nem egyébnek élek,
hogy nagyot álmodjam és álmokat éljek.
Az álom az élet: s ha szép az az álom,
életemet érte sohasem sajnálom.
A KIRÁLY
Jer, fiú, sajnálnám, ha a halál várna. (Elvezeti.)
EGY UDVARONC
(a másik oldalon felbukkanj:
Itt a király!
KÖVÉR UDVARONC
(szintén, lihegve):
Csak ily messzire ne járna!
MÁSIK UDVARONC
El ne hagyjuk többet.
HARMADIK
Csitt, mer észre vesz még.
UDVARHÖLGY
Kit vezet a karján?
A CSŐSZ
(az elvonulóknak):
Szerencsés jó estét!
A KIRÁLY hangja
(menet):
Lehet, vissza se jössz: nem is nézel hátra?
A PÁSZTOR hangja
Látni és dalolni megyek a világba.
(A csősz egyedül. Csend. Pászortüzek gyúlnak.)
A CSŐSZ
No ez aztán legény!
A BÉKÁK
Brekekeke.
A TÜCSKÖK
Zip, zip.
HALÁSZOK éneke
(a part felöl):
Balatoni halászlegény
hálóját kiveti szegény,
fog beléje három halat,
de magának egy se marad.
A CSŐSZ
Mi lesz most a nyájjal?
(Meglátja a parton a bográcsozó halászok tüzét.)
Hívok embert.
(Meglátja a parton a bográcsozó halászok tüzét.)
Hip! hip!
HALÁSZOK
éneke
Eggyet eevesz a főbíró,
eggyet a vicispán kiró,
harmadikat szeretője
édes párja kapja tőle.
A CSŐSZ
Hé, Marci!
A HALÁSZ hangja
Mi kő no?
MÁSIK HALÁSZ
Éppeg vacsorálunk.
HARMADIK
Kednek is jut, ha gyün, valami még nálunk.
KECSKÉK
(messziről)
Mek, mek.
A KOLOMP
(messziről):
Kling, klang.
KECSKÉK
(messziről)
Mek, mek.
A CSŐSZ
Szívesen, de máskor.
Kiabálj, segéljen valamelyik pásztor
nyájat beterelni.
HALÁSZ
Hó!
MÁSIK HALÁSZ
(énekel)
... gyet a vicispán...
A BÉKÁK
Brekekeke.
A TÜCSKÖK
Zip, zip.
A FIATAL PARASZTLANY
(visszaoson):
Pista... (fülelve) Pista!...
(sírva) Pistám!
(Függöny.)
- Email: dh.elte.hu@gmail.com
- Cím: 1088 Budapest Múzeum krt. 6-8
Copyrights © 2020 All Rights Reserved, Powered by ELTE