Digitális Bölcsészet Tanszék – Eötvös Loránd Tudományegyetem
Hunyady Sándor
Bakaruhában
Keletkezés ideje
1931
Felvonás
4
Jelenet
0
Megszólalás
354
Mondat/Sor
839
Szó
3650
HARMADIK KÉP
BODROGINÉ
(Pirihez)
Hozd, fiam, be az ecetet.
PALI
És az olajat...
PIRI
(felugrik, kiszalad a konyhába, a kredencről fölkapja az ecetolajos készletet, behozza. Haragszik)
Borzasztó, hogy még mindig nincs itthon az a lány.
Kilenc óra.
BODROGI
(kiveszi az óráját, megnézi)
Háromnegyed nyolc.
BODROGINÉ
Nyolcig van megalkudva a vasárnapi kimenője.
De én ma megkértem, hogy jöjjön valamivel előbb haza.
Mondtam, hogy moziba akarunk menni.
PIRI
(rosszindulatú hangsúllyal)
" Kérte ? ", mama, "megkérte "?
PALI
Mit fáj az neked, hogy "kérte "?
Mit csináljon vele?
Kötelet kössön a nyakába?
Odakösse a sparherd lábához?
PIRI
Csak védd, csak védd!
Tudom én, mért véded te ezt a cselédet...
PALI
(ugratja a testvérét)
Ne beszélj, tudod?
Hát te már nem hiszel a gólyamesében ?...
PIRI
(indulatosan felugrik)
Te!
Én a fejedhez vágok valamit!
BODROGINÉ
Piri!
Teszed le azt az üveget!
BODROGI
(az asztalra üt)
Hagyjatok engem nyugodtan enni.
Mert én kirakom ezt a szalvétát a nyakamból, visszamegyek a kaszinóba vacsorázni.
Az embernek idehaza se legyen egy nyugodt pillanata.
Csönd, mindenki a tányérjára hajol, eszik. Ebben a percben kívülről kinyitja a konyhaajtót Vilma. Bejön a konyhába, leteszi a kendőjét, körülnéz. Laci utánasomfordál, bejön, zsebre dugja a kezét, nekitámaszkodik a falnak
VILMA
(észreveszi a konyhaasztalon a vacsora előkészületeit)
Ajjé!
Mán esznek...
Menjen ki, Laci, ide a gangra.
Mer kijöhetnek onnan bejülről.
Minek lássák meg?
Nem néznék jószemmel, hogy valaki van nálam .
(A fiú után, aki már megy is az ajtó felé)
De, ugyi, nem haragszik?
LACI
(már a küszöbön)
Nem.
Magam is azt hiszem, hogy nagyon megharagudnának, ha itt találnának engem magánál .
(Sóhajt)
Katonasor .
(Kimegy)
VILMA
(utánaszól)
Nyitva hagyom az ajtót.
Azér így beszélhetünk az ajtón keresztül...
Oda menjen, ahhoz a másik ajtóhoz.
Ne lássák, hogy idetartozik hozzám .
(Visszafordul, bejön, keresztülmegy a konyhán, bemegy az ebédlőbe. Szerényen benyit, megáll az ajtónál, csendesen)
Jó estét kívánok .
(Áll, parancsra vár, senki sem köszön neki vissza)
BODROGINÉ
(pikírten)
Nyolc óra elmúlt.
BODROGI
Még nincs nyolc .
(Újra megnézi az óráját)
Háromnegyed.
BODROGINÉ
Megmondtam, hogy hamarébb jöjjön haza?
VILMA
(engedelmesen)
Igen, nagysága.
VILMA
(szelíden)
Igenis, nagysága ...
(Kis gondolkozás után)
Késik a templomon az óra.
Azon néztem el magamat...
Pali nevetni kezd
PIRI
Mit röhögsz?
PALI
Hányszor mondtam én ezt az iskolában.
BODROGINÉ
Vilma, maga leszed itt, mi elmegyünk.
Megveti az ágyakat.
A nagyságos úrnak odakészíti a pohár tejet.
Aztán lefekhet.
VILMA
Igenis, nagysága.
PIRI
(Vilmához)
Engem holnap hétkor költ .
(Magyarázón az anyjához)
Teniszezni megyek .
(Vilmához)
Majd kiadom a fehér cipőmet, takarítsa ki.
VILMA
Igenis, kisasszony.
BODROGINÉ
Jöjjön ide.
A lány az asztalhoz megy, az asszony odaadja neki a maradék parizert
Ez a magáé.
VILMA
Köszönöm .
(Elveszi a tányért)
PALI
(az anyjához)
A rétesből nem ad neki, mama?
BODROGINÉ
Tessék ?
(A rétessel teli tálból két darabot egy másik tányérra tesz, odatolja)
Na, vigye el ezt is.
VILMA
Köszönöm .
(Egy pillanatig vár)
Egyebet nem tetszenek parancsolni?
BODROGINÉ
Nem.
VILMA
Jó estét kívánok .
(Az ajtóhoz lép)
BODROGI
Jó estét, fiam .
(Kiveszi a zsebéből az újságját, olvasni kezd)
Maubeuge elesett.
Tízezer fogoly.
Jól a falhoz lapítják ezeket a franciákat!...
VILMA
(már kiment a konyhába, kilép a gangra, a kezében a két kistányér)
Laci, Laci!
Szereti a parizert?
Van itt meggyes rétes is.
LACI
(csak a hangja hallatszik)
Köszönöm.
De maga mit vacsorázik?
VILMA
Ugyan.
Ettem én mán azóta.
Most nyel. tem le az utolsó falatot .
(Törli a keze fejével a száját, mintha csakugyan evett volna. Eltűnik az elemózsiával a gangon)
BODROGI
(zsebre teszi az újságját)
Hát menjünk?
Fél kilenckor kezdődik a mozi.
BODROGINÉ
Ne várjunk még egy kicsit Lacira?
Azt mondta, értünk jön.
BODROGI
De azt is mondta, hogy esetleg ott vár minket a pénztárnál.
PALI
A pénztárnál sem fog várni.
Biztosan megsértődött .
(A húgához)
Hogy bánhat valaki ilyen komiszul azzal a fiúval, aki olyan régóta udvarol neki, hogy már majdnem a vőlegénye?
Egész délután komiszkodtál vele.
PIRI
Először is semmi közöd hozzá.
És másodszor ...
(Nem mondja ki, ami a nyelvén van)
Másodszor és harmadszor és huszadszor, semmi közöd hozzá .
(Odaül a zongorához, klimpírozni kezd rajta valami szörnyű...)
BODROGINÉ
Én megyek, veszek magamra valamit .
(Kimegy jobbra a színről)
Az apa újra előveszi az újságot. Pali nekifog egy rétesnek
VILMA
(láthatóvá lesz Lacival együtt a konyhaajtóban kihallatszik a zongoraszó)
Hallja?
Az én kisaszszonyom játszik odabe ilyen gyönyörűen.
LACI
(elszólja magát)
Tudom.
VILMA
Honnét?
Látja a falon keresztül?
LACI
(kijavítja)
Hiszen beszélt nekem róla a délután .
(Visszahúzódik ki a sötétbe, mert a konyhában megjelenik Pali, köti fel a derekára a kardját, a sapka is a fején van már)
Vilma egészen bejön a konyhába, mosogatni kezd, ügyet sem vet a fiúra
PALI
(ott somfordál a lány körül, gusztálja)
Vilma.
VILMA
Tessék.
PALI
Hánykor kel maga reggel?
VILMA
Hatkor.
PALI
Én ötre igazítottam a vekkeremet...
Mondja, mit szólna hozzá, ha mielőtt kimennék a kaszárnyába, benéznék ide a konyhába, aztán ideülnék egy kicsit az ágya szélire?
VILMA
Azt mondanám, hogy hagyjon aludni a fiatalúr.
PALI
Akkor is, ha nagyon szépen kérném?
Akármit csinálnék, nem hagyna egy kicsit odabújni magához?
VILMA
Ha letérgyepelne, úgy imádkozna, akkor se hagynám.
PALI
Márpedig én mégis kigyövök reggel.
VILMA
Tessék hagyni engem.
Mer én nagyon ijedős természetű vagyok.
Ha felvernek az álmombul, akkorát találhatok kijátani, hogy felébred a ház, kijön a nagysága.
Lenne nemulass!
PALI
Hát miért nem?
Mi kifogása van ellenem?
Vagy csak énvelem nem akarja?
VILMA
Csak azér nem akarom, hogy a rák a vetésre ne menjen.
Mert Pali közel ment hozzá, és enyelegve átfogja a csípőjét
Engedjen engem a fiatalúr.
Más lány való a fiatalúrhoz.
Meg énhozzám is más legény való .
(Türelmetlenebbül)
Na, engedjen.
Mer én bizony isten a nyakába kötöm ezt a mosogatórongyot...
PIRI
(ebben a pillanatban jön ki a szobából, a kezében egy pár fehér cipő)
Szép dolog!
Remek!
PALI
(elengedi Vilmát)
Most én mondom, hogy először is semmi közöd hozzá!
Először is és huszadszor is!
Értetted ?
(Egy lyukkal szorosabbra húzza a kardszíját, fütyörészve bemegy a szobába, ahol már kalapban áll Bodroginé, és Bodrogi is felállott az asztaltól)
PIRI
(az asztalra dobja a cipőt)
Itt a cipő.
Mondtam már, hogy hétkor akarok kelni?
VILMA
Igenis, kisasszony.
PIRI
(foghegyről, ahogy cselédnek szokott köszönni a rosszfajta polgár)
Jó estét .
(Bemegy a szobába)
VILMA
(jóformán már csak az ajtónak köszön)
Jó estét kívánok.
BODROGINÉ
Itt a kalapod, fiam .
(A kezében kalap van, ezt odaadja lányának)
PIRI
Köszönöm, mama .
(Fölveszi a kalapot)
Kabát nem kell!
BODROGI
Meleg van.
BODROGINÉ
Na, gyerünk.
PIRI
Hát én kíváncsi vagyok, hogy Laci ott lesz -e a pénztárnál?
Mind mennek kifelé. Pali menet közben dúdol: „...a csákójuk szépen ragyog, látod, rózsám, én is ötvennégyes tüzér vagyok...” Kimennek az előszobába, aztán az előszobaajtón eltűnnek a színről, hallatszik, ahogy becsapják maguk után az ajtót
VILMA
(áll a konyha közepén, fülel, aztán kiszól a gangra)
Bejöhet, Laci.
Elmentek.
LACI
(bejön, nagyon fel van indulva)
Hogy a fene egye meg ezt a szemtelen kölyköt.
Majd bejöttem, amikor itt szorongatta magát.
VILMA
Ugyan, minek jött vóna be?
Hogy ez is megszalutáltassa?
Én nem is haragszom rá.
Fiatalember.
Dógozik benne a vér.
LACI
(méltatlankodva)
Ha maga ilyen könnyen veszi.
VILMA
Ne féltsen engem.
Ügy hajtom én el magamról az ilyeneket, mint a legyeket .
(Közben befejezte a mosogatást, a tányérokat berakja a kredencbe, aztán odamegy a vízvezetékhez, mossa a kezét egy nagy, durva szappannal a csapnál)
LACI
(egy hokedlire ült az összehajtott vaságy mellett)
Jöjjön már ide.
VILMA
Mindjárt.
Csak megmosom a kezemet, mer csupa hagymásak vótak ezek a tányérok.
LACI
Siessen.
Megrepedek a szerelemtül.
VILMA
Várjon.
Mindent sorjába.
Még odabent is meg kell vetni az ágyakat, meg le kell szedni az asztalt.
Meg itt a kisasszony cipője is.
Maga csak azután következhetik.
Utolsónak .
(Odamegy a fiúhoz, enyelegve megkopogtatja a vállát)
Na, keljen fel innét.
Itt van az ágyamnak a helye.
Segítsen kinyitni az ágyamat .
(Egyesült erővel kinyitják a kis vaságyat, amelyben piros kockás, tarka ágynemű van)
LACI
(amikor meglátja a proletárágyat, nevetni kezd, önkéntelenül megvakarja a füle tövét)
A miatyánkját, micsoda ágy!
VILMA
Már megint mit kacag?
Mi a, hogy "micsoda ágy "?
LACI
Muszáj nevetni.
Mert nekem szakasztott ilyen ágyam van odahaza Pákozdon.
VILMA
(meglepődve)
Pákozdon?
Az imént még Porozdot mondott!
LACI
(dadog)
Porozdot ?...
Hát így is van.
Mert össze van ragadva a két falu.
Pákozd is, meg Porozd is.
A maga környékin nincs ilyen dupla község?
VILMA
Nincs .
(Gondolkozik, aztán fokozódó erővel beszél)
Nézze, ne beszéljen itt nekem összevissza.
Én nem bánom, ha Pákozdról való, vagy ha Porozdról való.
Azt se bánom, ha egyik helyről se való.
Éntőlem titkolhatja a hazáját.
Még az igazi nevit is titkolhatja.
Nem akarok én magának se írni, se a nyakára nem akarok én kötözni.
Énmiattam lehet a maga apja csakugyan nagygazda, vagy lehet utolsó zsellér.
Én nem vagyok kíváncsi a módjára.
Nem törődöm én azzal se, hogy ezt az aranyfogát a maga pénzin vette-é, vagy mán a katonáék tették be a költségükön.
Nem kell énnekem magátul a világon semmi!
Ne féljen semmitül, mer egyes-egyedül a puszta szeminek köszönheti, hogy itt van nálam .
(Nagy szenvedéllyel)
A szeme!
A' tetszett meg nekem mingyán, amikor találkoztunk a délután...
Hatalmas erővel összeölelkeznek a nyitott ágy előtt. Mozdulatlanul állnak összefonódva. Először elhomályosodik körülöttük a szín, aztán tökéletesen rájuk sötétedik minden. A függöny is összeomlik, de a nézőtéren nem gyúlnak ki a lámpák. Három-négy másodperc múlik így el. Azt jelzi csak ez a függönypislantás, hogy az idő telik, és másnap este lesz közben.
- Email: dh.elte.hu@gmail.com
- Cím: 1088 Budapest Múzeum krt. 6-8
Copyrights © 2020 All Rights Reserved, Powered by ELTE